Nekem se sikerül mindig

2017. február 11. - Gáncsné Vasas Tünde

Ezeket a cipókat azért teszem fel, hogy megmutassam, nekem se sikerül mindig ;)


Ma is kísérleteztem. Két cipót sütöttem, kétféle módszerrel. Kíváncsi voltam milyen különbség lesz köztük. Egyiket Teresa L Greenwaytől látott módon: a sütés első 15 percében letakartam egy vajlinggal. Másikat pedig ahogy egyébként szoktam. Ott rontottam el, hogy későn találtam ki, kétféleképpen, kétszerre sütöm ki a cipókat. Későn tettem a másodikat megfomázva a hűtőbe, és túlkelt mire sütni tudtam. Szerintem az ezért lett ilyen fakó.

Recept:
375 g víz
100 manitoba
100 wessex tk búza
300 tüske BL80
15 g tökmagliszt
1 púpos ek búzacsíra
30 percig autolizáltam, majd hozzátettem 250 g előtésztát, (+kevés víz)
újabb 30 perc autolizálás.
Ezután 3kk só 0,5 dl víz ment még hozzá.
Enyhén olajozott kelesztőtálba tettem, 3x30-40 percenként hajtogattam, majd kettévettem. Két cipót formáztam, lisztezett szakajtóba tettem. kb másfél óra múlva kezdtem el sütni az első cipót. 260 fokra melegítettem a sütőt, az utolsó 5 percre betettem a vajlingot is. Majd a tésztát sütőlapátra borítottam, bevágtam és a forró sütőacélra csúsztattam. Leborítottam a felforrósított vajlinggal. Hőfokot levettem 230-ra. 15 perc múlva kivettem a vajlingot, és szabadon sütöttem további 15 percig.




A másik cipót addig betettem a hűtőbe, de elkéstem vele, korábban kellett volna :(
Azt miután az első kisült, a szokásos módon sütöttem.




A bejegyzés trackback címe:

https://kissqkta.blog.hu/api/trackback/id/tr5912593121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.